Iratkozzon fel hírlevelemre, így elsőként olvashatja cikkeimet és díjmentesen válaszolok Önnek a lelki élet dolgaival, a szellemekkel és az átokkal kapcsolatos kérdéseire.

Hórusz Jósda

A jin-jang elmélet legfontosabb jellemzői:

1. A jin és jang erők egymás ellentétes párjai:

A jin-jang röviden nem más mint a világ duális volta (nappal és éjszaka, férfi és nő, meleg és hideg.,stb.) és ezek ciklikus változása eredményezi az évszakok körforgását.

A jin-jang elmélet szerint minden létezőnek van egy ellentéte (jin és jang erő) melyek kölcsönösen kiegészítik egymást. Bár a jin és a jang erők egymással ellentétesek, de a kapcsolatuk ennél sokkal mélyrehatóbb. Ellentétes jellegük révén ez a két erő kölcsönösen kiegészíti, ellenőrzi és gátolja egymást, mindez egy folyamatos és aktív egyensúlyi állapotot eredményez. Pl. a szervezetben a serkentő (jang) és a gátló (jin) funkciók folyamatosan, egymást kölcsönösen ellenőrző, aktív egyensúlyban vannak. Ha ez az egyensúly felbomlik, akkor az egyik oldal túlsúlya vagy hiánya egészségügyi problémákhoz vezet.

2. A jin és jang kölcsönösen egymásból keletkeznek és függnek egymástól:

A jin és a jang egymást kölcsönösen kiegészítő erők, önállóan nem létezik sem jin sem jang, ezek egymástól függnek és csakis a másikhoz viszonyítva értelmezhetők. Pl. a meleg és aktív (jang oldal) nem létezhet a hideg és passzív (jin oldal) nélkül. Ha nem létezne hideg és meleg (férfi és nő, stb.) akkor a világ egysíkú lenne és a mai valójában (melyet a dualitás jellemez) nem létezne. A jin-jang elmélet szerint testünk aktivitását (jang) a fizikai forma (jin) táplálja, a fizikai formát pedig a fizikai aktivitás tartja fenn. Egymásra vannak utalva annak érdekében, hogy fenntartsák az egyensúlyt, vagyis az egészség állapotát.

3. A jin és a jang változása ciklikusan történik:

A jin és a jang az egyensúlyi állapotot egymás kölcsönös ellenőrzése és gátlása útján tartja fenn. Az egyensúly azonban se nem statikus, se nem abszolút, mert csak bizonyos határokon belül tartható fenn. Ugyanis egy időben a jin kiterjed és nő, ekkor a jang majdnem, hogy eltűnik. Majd az ellenkezője történik és ezzel a két erő visszatér a kiindulási ponthoz és kezdődik egy újabb ciklus. Közismert példa erre az évszakok változása - a hideg téltől a tavasz felé haladva a jin fokozatosan gyengül, majd tavasztól a nyárig egyre erősödik a jang. Vagyis a télből a nyár felé haladva az időjárás hidegről - melegre változik, tehát ebben az időszakban növekszik a jang- és csökken a jin ereje. Majd a nyárból az őszön át, a tél felé haladva fokozatosan csökken a jang- és növekszik a jin ereje. Így hosszabb távon a hideg jin és a meleg jang *kiegyensúlyozottá válik és harmóniában áll egymással, mindez elengedhetetlen az egészséghez. (*kiegyensúlyozottá válik - napjainkban felborult a természet jin-jang egyensúlya, ez globális felmelegedést és szélsőséges időjárást okoz.)

4. A jin és a jang átalakulása:

Ha az egyik erő eléri a szélső értékét, akkor a másik erő irányába mutató ellenkező irányú átalakulás veszi kezdetét. Pl, amikor a nyár eléri a csúcspontját (erős jang), akkor megindul  az ellenkező irányú változás. Vagyis a további felmelegedés helyett hűvösebbre kezd fordulni az idő. Amikor pedig a tél eléri a leghidegebb állapotát (erős jin) akkor kezdődik el a felmelegedés. Az ősi kínai filozófia erre azt írja, hogy nyáron születik a jin (az erős  jangban), a jang pedig télen (az erős jinben) születik. Ez a ciklikus átalakulás a forrása minden változásnak és fejlődésnek. A jin és a jang átalakulása az emberi testben is állandó,  a serkentő és gátló folyamatok itt is állandóan átalakulnak egymásba. Ugyanis a normál életfolyamatok fenntartása (egészség) a jin és a jang közötti dinamikus egyensúly függvénye.

Budapest 2016.02.21 - Sámuel jós - Hórusz Jósda

Ajánlom

Vissza