|
AKASHA - az Univerzum Nagy Könyvtára:
(Egy hely ahol minden meg van írva, ami volt, van és lesz, illetve
minden és mindenki számon van tartva)
I. BEVEZETŐ
Az Akasha az univerzum történetét rögzítő, tároló könyvtár,
amelyben minden esemény, információ megtalálható a
kezdetektől fogva. Ezt a rendszert a misztikusok "A Beszélő
Fény Krónikájának" is hívják. De ez nem azonos a világéter teljes
hullámterével, mivel abból a háttérzaj, a szüntelenül zengő
idővisszhangok (ez a szférák zenéje) miatt nagyon nehéz
közvetlenül használható információkat kinyerni. Az Akasha az
Isten által létrehozott és működtetett könyvtár, a totális
lexikon, melynek adatbázisa rendezett és könnyen
visszakereshető módon van eltárolva. Ez az egész teremtésben
felhalmozódó minden tudásnak, történésnek a raktára.
Az Akasháról a mai napig csak nagyon kevés embernek van
bármiféle tudomása a Földön, és még kevesebben vannak, akik
képesek olvasni belőle, kikeresni az őket érdeklő
információkat (jósok, sámánok, látnokok, tanítómesterek).
Az Akasháról 2000-ben jelent meg magyarul -
Peter Krassa:
Akasha krónika - című könyve,
a Trivium Kiadónál, de ez egyes
vélemények szerint, rendkívül szegényes mű és szinte semmi
használható ismeretet nem tartalmaz magáról az Akasháról.
Ez persze nem csoda, hisz a földi (materiális) tudomány
eddig sem nagyon foglakozott az isteni adattárral, ezzel
jobbára csak mi, misztikusok foglalkoztunk és foglalkozunk,
de mi is csak olvasói szinten.
Ezért úgy döntöttem, hogy itt közzé teszem ezt az írást,
mely röviden leírja az Akasha krónikát, illetve annak
szerkezetét és működését.
II. AZ AKASHA FIZIKAI SZERKEZETE
Az Akasha fizikailag egy rengeteg részegységből felépülő,
időszálasan egyetlen információs hálózatba kapcsolt,
bonyolult tároló rendszer (olyan, mintha sok - sok szerver
lenne hálózatba kötve). Az egyes elemei az univerzum
különböző térbeli pontjain találhatók. Konkrétan: minden
dimenziórendszernek, azon belül minden galaxisnak, és minden
csillagrendszernek megvan a maga saját, lokális könyvtára,
amelyek mind számos tároló elemből állnak. Az egész nagyon
hasonló a földi könyvtárak, illetve az internet
felépítéséhez, célját és logikáját tekintve, bár jóval
nagyobb kapacitású.
Az egyes tárolók felépítésükben és működésükben, a lélek
szerkezetét követik, csak ezek lényegesen nagyobb méretű
barionokból állnak. Ezek amolyan "szuper nagy" lélek részecskék,
un. tároló gömbök, melyek nagyon jól védett és információsan
árnyékolt bázisokon, az Isteni Fenntartási Rendszer
támaszpontjain találhatók, a folyamatos működésükhöz
szükséges, technikai kiszolgáló apparátussal együtt.
Többféle típus is van belőlük, a legnagyobbak teniszlabda
méretűek, és természetesen mind intelligens, akár a normál
(emberi, isteni) lelkek. Ez gyakorlatilag egy olyan önálló értelemmel bíró számítógépes adatbank, amelyben az
információk térbeli gravitációs hologramok formájában,
időhullámokként terjedve (forrástól-forrásig) őrződnek a
végtelenségig.
Tehát nem elektronikus formában, bitekbe kódoltan,
mágneslemezen vagy CD-n, netán papírra nyomott szövegek vagy képek formájában tárolja az információt!
Az általunk
ismert és használt anyagi hordozók kapacitásukban, elérési
idejükben, tartósságukban és működési megbízhatóságukban
messze elmaradnak az Akasha rendszereihez képest.
A tárolók mindegyike több, multiplexes (sokcsatornás)
kommunikációs időszállal kapcsolódik a társaihoz, de ezek
nem alkotnak teljes gráfot. A hálózat felépítése, kombinált
fa és csillagpontos (lényegében hierarchikus), valamint
gyűrű alakú, amiben teljes az információk ismétlődése.
Minden adat legalább két helyen van eltárolva, két külön
bázison és tárolóban, az univerzum két különböző pontján.
Így ha bármely helyi adattároló támaszpont megsérül, vagy
megsemmisül (baleset, háború, természeti katasztrófa, vagy
egyéb műszaki hiba miatt) az információk akkor sem vesznek
el.
Az Akashában az adatforgalom folyamatos, vagyis állandóan,
szünet nélkül íródnak bele az új események információi,
külön beviteli csatornákon, illetve a rendszerhez hozzáférő
intelligenciák bármikor kikérhetnek belőle adatokat, erre
szolgáló
csatornákon keresztül. Az időszálak ezért szimplex
üzemmódban működnek, mindig csak egy irányban folyik bennük
- rajtuk az adatátvitel. A rendszer az egyes teremtési
korszakok kezdetétől a végéig működik, és külön fizikai
tárterületeken őrzi a korábbi korszakok összes információját
is. A kapacitása és a műveleti sebessége amivel ír, keres és
szolgáltat, pikoszekundumokban (1 ps = 10-12 s) - sőt,
sokszor femtoszekundumokban mérhető (1 fs = 10-15 s)
bár ez valami óriási, de nem korlátlan. Nagy terhelésnél itt is előfordul, hogy
több másodpercet kell várni a válaszra. De ez ahhoz
viszonyítva - hogy időnként a
keresett információt az univerzum legtávolabbi pontjáról
kell előkeresni a kiszolgálónak - nagyon rövid idő!
Az egyes tároló gömbök tematikusan megosztott adatrögzítést
végeznek, azaz az emberek lelkében kavarogó gondolatokat
rögzítik, vagyis igazából a beérkező információkat,
tapasztalatokat indexelik, csoportosítják és jelölik. Ezek
az információk már eleve többféle indexelésnek megfelelően
kerülnek rögzítésre és hozzáfűződnek az
eltárolódó adatokhoz, megkönnyítve ezzel a későbbi visszakeresés
folyamatát.
Az Isten minden teremtménye, tehát az összes növényi,
állati, emberi, isteni lélek, időszálasan rá van kötve
(kapcsolva) erre az adattárra. Minden lélek lokális
információ gyűjtő, feldolgozó, tároló rendszerként működik a
teremtésben, vagyis szerves része az Akashának. A nagy
tároló gömbökben mindenkiről létezik egy teljes másolat, ami
állandóan, azonnal frissül. A különbség a valós, élő lélek és a róla
készült biztonsági másolat között csupán annyi, hogy a
"valós" élő
lélekben az információk élnek, manipulatívak, dinamikusak,
vagyis aktívan futnak, cselekednek és működnek, mint valami
program (erre nem igen van jobb hasonlat a földi
fogalomkészletben) míg a háttértárban lévő másolat, csak egy
passzív, statikus, nem futó, vagyis holt adathalmaz. Egy
lélek megsérülése (rész információk megsemmisülése), netán
"teljes" megsemmisülése esetén a teremtő, ezen másolat
alapján, teljes pontossággal újra tudja őt alkotni, azaz,
képes őt visszaállítani, az eredeti létezési állapotnak
megfelelően - így semmi sem vész el a rendszerből.
III. AZ AKASHA ADATTÁROLÁSÁNAK MÓDJA
A beérkező információk több forrásból származnak,
egyrészt a
lelkektől érkeznek, másrészt vannak külön kronovizorok
(gravitációs távcsövek, időhullámokat érzékelő
felvevőkamerák), melyek vagy messziről, az adott szektorhoz
tartozó Akasha bázisról végeznek rögzítést, vagy közeli
felvételekhez kimennek a
helyszínre (apró robotszondák formájában). Így bármi is
történik egy csillagrendszerben, bármely bolygón, akár jelen vannak ott lelkek, mint
megfigyelők (pl.: természeti jelenségeknél) akár nem,
mindenről készül feljegyzés. A robotszondák képesek álcázni
magukat, hogy a jelenlétük ne zavarja meg az események
menetét, és a reakcióidejük mindössze néhány másodperc.
Vagyis bármely érdekes, vagy fontos esemény történik az
univerzumban, melyről jó lenne
közeli felvételt készíteni, másodperceken belül
odaérkezik egy rögzítő egység térugrással. Az egységek vezérléséről,
irányításáról külön operátorok (kezelők) gondoskodnak. Ezek a lelkek
a könyvtárosok és eseménytárosok, akik az
Akasha üzemeltetőiként dolgoznak az univerzumban.
Az Akasha nem csak a fizikai világokban zajló eseményeket
rögzíti, hanem a szellemi világok életét is, vagyis
gyakorlatilag semmilyen információ nem maradhat ki belőle. Még a galaxisok
közti mélyűrben zajló történésekre is odafigyelnek, sőt az
univerzumon kívüli dolgokra, azaz a nem térben és időben zajló
folyamatokra is (a tér és az idő, csak a lakott és az élő
univerzum tulajdonsága!). A mi univerzumunk téridő buboréka
természetesen kapcsolatban áll az őskáoszban létező többi
univerzummal, és azok Akasháival, bár nem mindegyikkel van
időszálas összeköttetése és állandó információcseréje.
Az információk tárolása (ez keleti népmesékben szellem a
palackban) többféle szempont szerint történik. A két
legfontosabb indexelési típus a hely és az idő. Konkrétan:
(Hely) ki, azaz milyen lélek, melyik lélekfraktálon, melyik
galaxisban, csillagrendszerben, bolygón, országban,
településen, vagyis
pontosan, fizikailag a téridőben, hol és mikor gyűjtötte az
információt. (Idő) Mikor - azaz milyen helyi időszámítás
szerint, mikortól és meddig történt az adott esemény.
Ezen kívül léteznek tematikus tárolók is, amikből nagyon
sokféle van. A rendszer belső redundanciáját növelik, a
keresési időt pedig csökkentik ezek a műszaki megoldások,
javítva a keresők (adatkezelő szoftverek) találati arányát.
Az érdekesség kedvéért felsorolok néhányat. Egy lélek
(ember) adott életében használt összes személyes holmija,
tárgya, ami az övé volt megtalálható egy helyen. Ide
tartozik a testi kinézet is, a ruhái, a pohara, a játékai, a
bicskája, az autója, stb. Vagy külön megnézhető minden, amit
az élete során leírt vagy lerajzolt az illető. Még akkor is,
ha rajta kívül senki sem látta, mert csak gondolta,vagy leírta egy papír
fecnire és nyomban elégette, megsemmisítette azt.
Vagyis a teremtésben nincsenek titkok. Semmi sem vész el,
merül a feledés homályába a visszakereshetőség reménye
nélkül. Az egész fecni megtalálható az adattárban, tehát még
a rajta lévő radírozás nyoma, az ujjlenyomat, maszat, stb.
is. Hisz a lélekben minden - érzékelés, érzések és még a
legrejtettebb gondolatok is mind számon vannak tartva. A testünk minden
atomja, elemi részecskéje sőt még a hajszálaink is "számon vannak tartva"! Az egyes tudományágak eredményei szintén
különféle felosztási rendszerek szerint kereshetők. Pl. egy
adott bolygón, egy adott teremtési korszakban, kémiából,
fizikából, stb.
minden felfedezés, kutatás, kísérlet, elért eredmény és
publikáció megvan, természetesen az is, hogy ki, hol és mikor csinálta
azt.
Ez kérhető vázlatszerűen (mintha könyvet olvasnánk), de
megnézhető holografikus filmen is az egész eseménysor,
mintha az most történne, élőben (a "látóknál" mindez a
tudat elől elzártan, a tudatalattiban megy végbe, és a
kapott infó természetesen átemelhető a tudatos tudatba).
A rendszerben természetesen eltárolódik a benne való keresés
ténye is, hogy ki, hol, mikor, mit keresett és miért. Az
eseménytárosok egyben felügyelik az adatforgalmat is, és
keresésnél segítenek
a kevésbé gyakorlott felhasználóknak, illetve
megakadályozhatják bizonyos információk lekérését a
hálózatból. A teremtés biztonságos, irányítható működéséhez
nagyon fontos az információk megfelelő szeparálása,
áramlásuk szabályozása. Egy adott rendszert (lelket,
lélekcsoportot) védeni kell a rá nézve veszélyes tudástól
(egy
kereső - kutató lélek életében eljön az
idő
a vágyott tudás megszerzésére, de ez nem mindig akkor van,
amikor azt a lélek szeretné, mert nem elég érett arra, vagy az veszélyes un. gondolatvírus lenne a
számára), illetve ha bajba kerül, megfelelő
tudással lehet a legkönnyebben meggyógyítani, átprogramozni
a megfelelő működésre (természeti népeknél a sámán is ezt
teszi). Lényegében minden természetes gyógyító
beavatkozás egy rendszer információ tartalmának
feljavítására, módosítására irányul alapvetően.
Végezetül, hogy legyen némi fogalmunk az Akashában tárolódó
információk mennyiségéről, íme egy összehasonlítás. Ha a
rendszer
szöveges formában tárolná csak egyetlen teremtési korszak adatait
is, pl. sűrűn teleírt, vastag lexikonokban, akkor ehhez
nagyjából egy akkora könyvtár kellene, mint Pest-megye (ez kb.
6000 km²), tele magas polcokkal, melyek roskadásig
megvannak pakolva
könyvekkel.
IV. KERESÉS ÉS OLVASÁS AZ AKASHÁBAN
Ahhoz, hogy bármit is meg tudjunk találni ebben az óriási
adathalmazban, először is tudnunk kell, hogy mire van
szükségünk. A keresési feltételek és kulcsfogalmak
megadásával kell leszűkíteni a keresőprogram számára a
lehetséges válaszok számát, mennyiségét. Mindez gondolati
úton történik, tehát nem billentyűzeten és nem valamilyen
nyelven kell
bepötyögni a kérést (bár a gyengébbek
kedvéért hasonlóan is megoldható).
Az Akashára rá lehet csatlakozni közvetlenül, az oda vezető
időszálon keresztül vagy közvetve, valamely információs
terminál segítségével. A szellemi világban könnyebb
hozzáférni eme készülékekhez, a fizikai világban ugyanis
(itt a Földön) jóval kevesebb van belőlük (pl. frigyláda).
Ha valaki nem tud egyik módon sem kapcsolatba lépni a
rendszerrel, annyit még mindig megtehet, hogy megkér egy
hozzáértőt (spiritisztát, beavatott tanítómestert, Buddhát, angyalt, stb.), nézzen utána az őt érdeklő adatoknak. A
számára tiltott információkhoz persze így sem juthat hozzá,
erre nagyon ügyelnek a földi világ információs integritására
(érintetlenségére), szeparációjára (elkülönítésére)
felügyelő angyalok.
Törvényszerű, hogy minél magasabb szintre jut valaki a
megvilágosodásban, annál több információhoz fér hozzá az
Akashából, vagyis tudásra van szükség a tudás megszerzéséhez
is. Aki jól tud kérdezni, az jó válaszokat is kap az
Akashától (mintha barkochbáznál). Az ezoterikus titkokba
történő beavatás tehát lényegében azon kulcsinformációknak
az átadásából áll, melyek révén a lélek önállóan képessé
válik hozzájutni a számára fontos ismeretekhez.
Vannak beavatottak, akik az emberek személyes
élettörténetében tudnak olvasni, mások a történelem
eseményeit képesek megszemlélni, vagy valamely tudományág
eredményeihez férnek hozzá jó hatásfokkal. A művészek,
alkotók, feltalálók, spiritiszták, sámánok mind kiemelkedő affinitással
rendelkeznek az Akashából való információ kinyerését
illetően. A lelkük információ tartalma egybevágó az általuk
keresett adatokkal, ezért könnyen jön az ihlet,
gyorsan tudatosul náluk a megoldás a hálózatból (inspiráció, sugallat).
Mi lelkek természetesen nem vagyunk
egyformák, hiszen különféle feladatok végrehajtására lettünk
megteremtve és felkészítve, így mindenkinek megvan a maga
szakterülete, amiben tehetséges.
A Teremtő képes rá, hogy bizonyos információkat zároljon a
teremtményei, illetve egyes lelkek, vagy meghatározott
lélekcsoportok elöl, azok ugyan kereshetők, de titkosak,
azaz, számukra nem tudhatóak. Ilyen például a jövőbelátás,
bizonyos események és dolgok nem tudhatóak (pl. a lottó
nyerőszámok), vagy a múltba látás, több teremtési korszakra
(eonokra) visszamenőleg nem működik. Persze azért
akadnak kivételek is, pl. Nostradamus, akinek mint tudjuk,
hozzáférése volt az egész földi jövőhöz, a mostani idők
végezetéig.
V. ÉRDEKESSÉGEK AZ AKASHÁRÓL
Ha mégis rögzítésre kerülnek az Akashából egyes rövid
részletek anyagi hordozófelületen, akkor azt általában
különleges (kopás, törés, sav, rozsda és hőálló)
fémlemezekre nyomják, melyek nagyon stabil, időtálló
(aranytartalmú) ötvözetből vannak. Ilyen Akasha lemezeket
máig őriznek a Föld több pontján a beavatottak, illetve
eltemetve várják a felfedezésüket évezredek óta. Ezt a
tudást nagyon gondosan elrejtve vigyázzák a későbbi korok
bölcs emberei számára az Isteni Tanács megbízásából. Mi
jelenleg ezekhez egyáltalán nem férhetünk hozzá, mert a
civilizációnk féktelen pusztítási vágyában (öntelt
ostobaságában) könnyen megsemmisíthetné az ősi tudás eme
kulcsfontosságú hordozóit, ahogy ezt tette már több esetben.
Lásd, a mayák szent könyveit, a rovósámánok arvisúráit, a
Kínában és Tibetben őrzött feljegyzéseket vagy az
Alexandriai nagy könyvtár tűzre hányt papiruszait.
Persze mi sem maradunk azért tudás nélkül,
hiszen az olyan
szentként tisztelt könyvek, mint a 64 kötetes Védák, a
Biblia (az újtestamentum sajnos az ókori egyház érdekeinek
megfelelően erősen szelektálva, illetve hamisítva van) és a Korán gyakorlatilag szemelvények az Akashából.
A nevezett könyvek bizonyos információk kivonatai egyszerűsített formában a
"köznép" számára. A Védák mint valami tankönyv
sorozat, versbe szedve, 64 témakör
köré csoportosítva tartalmazzák a tudás lényegét az
univerzumról. A Biblia több
rétegben kódolt információkat tartalmaz a jelenlegi
teremtési korszak eseményeiről - ezt már javában fejtik
számítógépekkel a
zsidó egyetemeken. Erről Michael Drosnin-nak jelent meg
1997-ben könyve (magyarul 1999-ben a Vince Kiadónál) ld.
Eseményhorizont - A Biblia kódja a hét pecsétes titok
- című írását.
Az Akashát azért nevezik (allegorikusan) "A Beszélő Fény
Krónikájának", mert a mindentudás tárháza hozzá segíti a
lelkeket a megvilágosodáshoz, a bölcsességhez és az értelem
fényéhez. A lélek számára egyébként az időhullámok, és az
általuk hordozott információk érzékelése világító, fénylő
észleletként jelentkezik közvetlenül. Ez, az ókori
teremtésfilozófiákban, a BESZÉD, a SZÓ, a HANG, a LEVEGŐ,
illetve a SZÉL modulációját (információ tartalmát)
jelentette. Ma már ismeretes, hogy ennek semmi köze sincs az
emberi szájaláshoz és a bolygó atmoszférájához. Lásd:
Eseményhorizont -
Teremtési princípiumok - című írását. A Fény azért
"beszél", mert az univerzumban mindenhol jelenlévő
fénykvantumok (a tér és a fény) intelligensek és
forrásrendszerükben őrzik az általuk begyűjtött tudást. A
lelkek centrumában is, ugyanilyen energiakvantumok
vannak a szentély közepén.
További különlegessége az Akashának, hogy benne a jövőről is
találhatók feljegyzések. Azok a leendő, még a jövőtérbe
tartozó események, amelyek determinisztikusan vagy nagy
valószínűséggel következnek a jelenbeli állapotokból, a
rendszerben mint jóslatok, előrevetített lehetőségek
szerepelnek. Ezeket az aktuálisan hozzájuk tartozó
extrapolációkkal (valószínűségi értékkel) együtt maga a
rendszervezérlő intelligencia szolgáltatja, jeleníti meg a
kérdező számára. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy a jövő
sohasem végzetszerű és elkerülhetetlen. Ami még nem volt, az
még csak terv. Általában az öt legvalószínűbb lehetőségről
készít jövőképet ez az előrejelző "szoftver". A kép annál
elnagyoltabb lesz, minél több a döntési csomópont, minél
messzebb nézünk előre a jövőben és minél kevesebb a
determinisztikus kényszerhatás.
A három dimenziós földi világban reinkarnálódni, testbe
születni azzal jár a lélek számára, hogy a születés
angyalai kitörlik az emlékezetéből az előző életének minden emlékét
és tudását. Ez mindenkire nézve kötelező, még az Isten
kerubjaira is. Gyakorlatilag a nulláról indulva kell itt
újraépítenünk az életünket, a személyiségünket, az ezzel
járó számtalan kockázattal együtt, ami a környezet hiányos
és rossz információ tartalmának velejárója. A misztikusok
által szentélynek nevezett altudatban (őstudattalan) ugyan
megőrződik minden információ, amit az összes előző életei
során, és a szellemi világban gyűjtött be az illető, de ez a
privát Akasha zárolva van a tudat (a tudatos tudat) elöl. Csak elenyészően kevés embernek, beavatott
nagymesternek adatik meg az a kegy, hogy hozzáférhessen a
saját akashájához, netán másokéhoz is. Az emlékeinket -
többek között a születéskor tervezett életutunk (célok,
feladatok)
többnyire csak a halálunk után kapjuk vissza, ami szintén
felér egy mini megvilágosodással.
A halál után a lélekben komoly információ feldolgozó
folyamatok zajlanak. Először nagy sebességgel, filmszerűen,
lepörög előtte az egész élete, alig 1-2 másodperc alatt. A
különös ebben az, hogy a hihetetlen adatátviteli sebesség
ellenére is, teljesen tisztán, és jól felismerhetően futnak
át a tudaton a képek, és egyéb érzékletek, vagyis nem
mosódik össze semmi. Minden információ, amit a lélek a
testbe születésétől a haláláig begyűjtött, újraolvasásra és
ellenőrzésre kerül. Ilyenkor az Akasha automatikusan
összehasonlítja a lélek tudati és tudatalatti részében
felgyülemlett információkat, a szentélyben (őstudattalan)
eltároltakkal, és a biztonsági másolattal, hogy ne legyen
különbség, azaz a lélekről esetlegesen se legyen információ
hiány. Ezután következhet az ítélet, amikor a lélek önmaga
megítéli az adott életének eseményeit, hogy ezáltal
meghatározhassa a
karmája
állását. (ez a valódi purgatórium, az un. tisztító tűz, ahol
a lélek, az EGO felelősség hárításai nélkül szembesül a
tetteivel, illetve nem tetteivel, azaz test nélkül látja és
érzi annak hatását, amit tett, vagy nem tett). Majd az
önmaga által meghozott "ítéletet" felterjeszti az
isteni tanácshoz, vagyis a hierarchiában felette álló,
róla gondoskodó, vezetői feladattal megbízott, bölcs
(isteni) intelligenciák csoportjához. Ők felülvizsgálják a
döntését, és jóváhagyják, illetve ha szükséges,
módosításokat javasolnak. Ezután láthat neki a következő
életét, reinkarnációját megtervezni, annak szükséges
eseményeit és paramétereit összeállítani, továbbá megkeresni
az ehhez szükséges megfelelő helyet, időt, környezetet és
testet. Ha ez is megvan, akkor léphet a szellemi világba,
hogy ott éljen addig, míg el jön a reinkarnációjának az
ideje.
VI. SAJÁT - MEGÉLT - TAPASZTALATAIM
Személyem is azon kevesek közé
tartozik aki be tud lépni az Akashába, többnyire akkor szoktam
ott nézelődni mikor alszok, vagy jósolok, de az életemnek
egy - egy fontosabb döntése előtt is, önkéntelenül belépek
oda. Jóslás alkalmával a keresett - kért
információk, megérzéséként és a kártyalapok által
jelentkeznek. De jönnek információk, azaz megérzések,
ellazult állapotban is, ilyenkor, az általam legelőször
önkéntelenül (gondolkodás nélkül) kimondott szó az eredmény
- vagyis - a jövőt előre vetítő jóslat. A saját életemet
érintő dolgok és döntések alkalmával többnyire
álmokként, jelekként, vagy kártya
jóslatként kapok információt.
Bevallom időnként engem is
érnek meglepetések, például olyankor, mikor egy szükséges
információ, egy tudás, egyszerűen eszembe jut, pedig jelen
életemben biztos, hogy nem tanultam, nem hallottam, vagy
olvastam azt. Olyan mintha már eleve tudtam volna, és csak
azért akkor jutott eszembe, mert akkor volt (itt az ideje)
rá szükségem. Ilyenkor elgondolkodok, és konstatálom, hogy
ez nem más, mint az AKASHA válasza, melynek én magam
is (mint információ halmaz szintjén, bárki más) a részét
képezem. Ezeknek az információknak az elfogadásához, és
használatához, rengeteg alázat, és persze nyugodt
lelkiállapot szükséges. Kellő alázattal és bizalommal,
viszont nagyon meg tudja könnyíteni (és gyorsítani) az ember
életét és munkáját, az, ha belelát a saját és mások jövőjébe.
Természetesen senki sem - (beleértve a jósokat,
sámánokat, látnokokat és tanítómestereket is) - kutathat
kedve szerint az adattárban, azaz, vannak dolgok, események
és miértek, melyek rejtettek, és bármennyire is szeretnénk,
nem tudhatók és nem hozhatók le a földre.
VII. ÖSSZEGZÉS
A fentiekből láthatjuk, hogy egy hatalmas, jól felépített
információs hálózat működteti a teremtést, az életet,
diszkréten megbújva a háttérben, miközben mi emberek (erről
mit sem tudva) a szerepünket játsszuk a világ színpadán. Az
információ, és a tudás az egyik legfontosabb dolog a
teremtésben. Ahhoz, hogy hozzájuthassunk, minél előbb meg
kell tanulnunk a teremtésinformatika (információ geometria)
alapjait, azt, hogy miként kell tudáshoz jutni, azt
feldolgozni, eltárolni, megőrizni, visszakeresni, tovább
adni, felhasználni mindannyiunk boldogulására. Addig is, míg
ez a többség számára nem kivitelezhető, útmutatásul,
segítségül maradnak a különböző jóslások, horoszkópok, és a
Számmisztika - illetve Numerológia módszerei. Ugyanis
ezekkel a hozzáértők, kitudják olvasni az Akashából, az emberek (de akár
egy - egy népcsoport)
sorsát, feladatát.
Már korábban is írtam, az ember sorsa részben el van
rendelve (a leszületés előtt ő maga határozza azt meg)
de természetesen létezik szabad akarta is. Ez abban
nyilvánul meg, hogy a lélek önként dönt, követi az általa
felállított utat (ez mellett, megkíséreli megvalósítani
egójának bizonyos vágyait és céljait) és könnyebben
boldogul, vagy letér arról és a saját (az EGO)
akaratát kívánja - akár karmikus "csapások" - közepette is,
járni, megvalósítani. A
Karma és a kallódás alól, nem ment
fel az senkit, hogy "tudatosan" nem ismeri és nem találja az
útját, mert ezt bárki megismerheti, erre alkalmas mű pl. a
Sorselemzés. Tehát érdemes, sőt
szükséges, odafigyelni a jelekre, az álmokra, és ha valaki
az útját illetően elbizonytalanodott, úgy érzi összecsapnak
a feje felett a hullámok, jóshoz, asztrológushoz
fordulni, mert a sors és az
eredeti
út meg van
(írva) az AKASHÁBAN.
Bár az emberiség a XX. században kilépett a "tudatlanság
korából" (leginkább a technika terén, ám ezzel egy időben,
szinte teljes eltávolodott önmagától, és a
spiritualitástól!) és elindult a megvilágosodás felé vezető
(hosszú) úton. Létrejöttek és elterjedtek a különféle
telekommunikációs rendszerek (közkönyvtárak, újságok, posta,
telefon, rádió, televízió, számítógép, internet) és
sokszorosára nőtt a civilizációnk által forgalmazott adatok
mennyisége. Ezzel egy időben az emberi tudat is tágítani,
növelni igyekszik önnön képességeit (agykontroll,
gyorsolvasás, hipnopédia) a változások szükségszerűen egyre
gyorsabban zajlanak, ám az emberek jó része (a sebesség
miatt) képtelen ezt a fejlődést követni. Továbbá képtelen
visszatérni (legalább is egyelőre) a spirituális élethez és
világszemlélethez.
A távlati célhoz - mely a "tudásalapú"
(a
tudás, röviden megfogalmazva, nem más, mint az
okok ismerete) társadalom felépítése, pedig elengedhetetlen,
a spirituális élet és világszemlélet, azaz önmagunk és
hozott utunk, illetve a körülöttünk lévő dolgok
összefüggéseinek ismerete - még sok (lehet több
emberöltőnyi) időre lesz szüksége, az emberiségnek. Továbbá
nagyon sok munkára, szervezésre, tanulásra és nem utolsó
sorban lelki és tudati fejlődésre. Ennek a folyamatnak,
még most a XXI. században is, csak az elején tartunk,
azonban a távlati cél elérésével egy időben, (vagy inkább
vele párhuzamosan) valószínűleg egy lelki internet
létrehozására is sor fog kerülni - amely nem más mint, az
emberek egyetlen közös (globális) tudati halmazba való
összekapcsolódása lehet.
VIII. Utószó:
A lélek az univerzumban létező legtökéletesebb információ
tároló rendszer, az, hogy a tudatunk mégis felejt, az isteni
kegyelem része, ez segít megújítani önmagunkat, és az
életünket.
Isten pedig nem más, mint a lelkek, és minden létező élet
összessége - intelligenciája.
Az oldalt írta és szerkesztette:
Sámuel jós
(Felhasznált irodalom: Eseményhorizont - Az univerzum nagy
könyvtára: Az Akasha.)
Budapest
2010. 08. 09 -11.
Javított változat - Budapest
2016. 03. 28.
Elérhetőség:
1181 Budapest,
Havanna u.
Bejelentkezés:
+36-20-942-7238
<< vissza
az előző oldalra
|
|