 | A boldogsághormon hatása az egészségre: A betegségek megnyilvánulásai, észlelése és orvos elé kerülése között van egy hosszabb-rövidebb időszak, amit lappangási időnek nevezünk. Ahhoz, hogy egy szerv vagy szerv együttes, esetleg az egész szervezet megbetegedjék, egy bizonyos időnek kell eltelnie. Eközben a szervezet megpróbálja visszaállítani a megbillent pszichoszomatikus egyensúlyt, ha ez nem sikerül, akkor betegségtüneteket okozva figyelmeztet, hogy baj van. A betegségek oka legtöbbször az immunrendszer gyengesége, melyet a boldogsághormon, az endorfin hiánya okoz. A boldogsághormon szerepe az ember életében: Az teremtő úgy alkotta meg a földön lévő élőlényeket, hogy a több ezer hormon között vezérlő hormonként, az ún. boldogsághormont, az endorfint építette be az agy limbikus rendszerébe. A boldogsághormon a 1hippocampusban képződik, s hatására az élőlények vérében ózon szabadul fel, s ennek hatására egy lebegő kéjérzet alakul ki, mely a (test és lélek) elégedettségét, un. boldogság-érzetet váltja ki. Ez a lebegő érzés, egy semmihez nem hasonlítható érzés (a kábítószer fogyasztás és a különböző szenvedélybetegségek pl. alkohol, célja is a boldogság-érzetnek és az ebből adódó lebegő érzésnek a kiváltása). A boldogsághormon állandóan ismétlődő képződése és szabadon áramlása ösztönzi - ingerli a testet és a lelket. Ennek a napi többszöri átélése, újra és újra megerősíti az élőlényekben azt, hogy érdemes élni, van értelme a dolgoknak és az életnek. Normális élethelyzetben, azaz 2optimális körülmények között az élőlényeknek többnyire örömérzetük van, azaz boldogok. (1hippocampus: az előagy /nagyagy/ egy része, az emberben, a halántéklebeny csúcsában, a hatrétegű agykéreg /neocortex/ alatt található. 2optimális körülmények: ez fajonként, és egyénenként változó. Azaz minden embernek és minden élőlénynek - sőt élethelyzetenként is - lásd: Maslow piramis - mást jelent az optimális körülmény) A boldogsághormon képződése: A boldogsághormon képződését a legelemibb emberi tevékenység, a szeretkezés, illetve az általa kiváltott kéjérzet is elindíthatja. Ez egy alapvető ösztön, mely az élőlények nagy részénél csak szaporodási ösztön - míg az embereknél egy alapvető örömforrás is egyben - ezt a teremtő azért plántálta az élőlényekbe, hogy „automatikusan” ösztönözze őket a szaporodásra. De boldogsághormon képződését váltja ki az emberekből az ismétlődő sikerélmény is - siker a munka, a tanulás, a párkapcsolat, a környezettel való kapcsolat stb. terén. Kiben - kiben további sikerélményt vált ki az, amit szeret csinálni: pl. olvasás, tv nézés, videózás, mozi, színház és kiállítás látogatás, szórakozás, játék, kirándulás, hobbi, stb. Ezek mind - mind boldogsághormon (endorfin) képzést kiváltó dolgok. Optimális körülmények között plusz boldogságérzetet vált ki az öncélú, csupán a boldogságszerzésre alapuló cselekmény is, pl. az önfeledt test - lélek és/vagy szellemépítő munka (azaz önfejlesztés) kreatív alkotás, különböző feladat és problémamegoldás is. A boldogsághormon képződésének akadályai és következménye: Ha az élőlény az őt boldoggá tevő tevékenységeiben akadályozva van, vagy monotonná válik a vele vagy általa végzett tevékenység, akkor az első fázisban beszűkül a tudata és a külvilággal szemben érzéketlenné válik. Majd a következő fázisban önmagába fordul és előbb a szűkebb környezetével (család, barátok) majd az egész külvilággal szemben ellenségessé válik. Ha objektív okok meggátolják az egyént a nap, mint nap való örömszerzés gyakorlásában, arra az egyén szervezete előbb utóbb betegséggel reagál. Mert a boldogsághormon képződését kiváltó öröm, vagy minimum elégedettség állandó hiánya a vér információs mezejében egy olyan ingerszegény állapotot hoz létre, mely az agy limbikus rendszerének megbillenéséhez (a belső egyensúly felbomlásához, depresszió) majd a szervezet immunrendszerének a gyengüléséhez, végül egyes szervek, szervrendszerek, megbetegedéséhez vezet. A kialakult betegség addig gyógyítható, míg az egyénben megvan a boldogság (minimum elégedettség) elérésének a reménye. A reményvesztett emberek nem gyógyulnak és nem gyógyíthatók, ugyanis a reménytelenség gondolata, a remény elvesztése megakadályozza a boldogsághormon képződést. Így leáll a szervezet megújulása és regenerálódása, ha nincs élni akarás, a szervezet feladja a küzdelmet és bekövetkezik a halál. Budapest 2014-11-16 Írta és szerkesztette: Sámuel jós, numerológus & terapeuta Elérhetőség: 1181 Budapest, Havanna u. Bejelentkezés: +36-20-344-1742 |
